Lélekbuborékok

Ahogy valójában törént…

- Uram, a kikötőben ott az ezüst hajó!
Messziről fénylik, csodaszép! K**vajó!
A tündék végre eljöttek érted, Frodó
Hív a messzeség, vár a nagy folyó!

- Nyugalom, Samu, még fel sem ébredtem
Elkészülök menten, csak elébb adj ennem
No meg aztán vécére is el kéne mennem
megerjedt a tegnapi árpasör már bennem.

- Igyekezzen Frodó úr, a Tündék nem várnak!
Micsoda hír lesz ez, hetedhét határnak!
A szomszédék ettől egy hétig nem kaszálnak
megviszik a hírt a kedvenc Kószánknak!

- Rendben Samukám, csak szeld azt a sonkát
Tégy mellé sajtot, bort, szőlőt, szalonnát
Kezed járjon cimbora, reggeliznem kell
Vagy kenyérnek majd a vitorlát szeljem fel?

- Cipőt végy uram, ne a késért nyúlj
Lent vár a hajó, egész vadi új
Induljunk uram, most kéne elmenni!
- Csitulj már Samu! Hagyj engem enni!

- Az étek után aztán jár nekem is szundi…
- Hogyan is tudsz Frodó ilyenkor aludni?
Kikötőben vár a hajó, szép, mint egy álom
Hogy nem engem várnak, igazán sajnálom…

- Legyen hát Frodó, itt a puha párna
Gondolod a sziesztád Gandalf megvárja?
Elmegyek hát hozzá, beszélek majd vele
Hátamon a zsákom, minden jóval tele

El is indult Samu, és biz ez nem kamu
Lassan háta mögött maradt a kedves kis falu
Merész terve volt, átgondolt jól mindent
De talán jobb lesz, ha az öregnek nem füllent

- Kérem, jó Gandalf úr, álcázzon engem
A Csodák földjére engedjen elmennem
Frodó úr csak eszik, alszik, meg pihen
Nem kell neki kaland, ő már csak ilyen.

Így esett, hogy végül Samu hajózott el
A következő útra meg Frodó megy majd el
Remélem, Tolkien ezért véletlen sem perel
A történet igazáért pedig  ADIM a Des felel.

2004-08-01